Az EU szankciók várhatóan nem befolyásolják az orosz T-90M harckocsik gyártását
Források:
https://bulgarianmilitary.com/2023/02/28/
https://news.yahoo.com/russia-just-one-tank-factory
https://www.pravda.com.ua/rus/news/2022/03/22/7333502/
Érdekes videót tett közzé Telegram-fiókján a Nyizsnyij Tagil-ban található UralVagonZavod (Уралвагонзавод) orosz hadiipari vállalat, amely Oroszország jelenlegi egyetlen harckocsigyártó gyára. A videó egy folyamatos, 24 órás munkafolyamat egy részét mutatja be a harckocsik gyártásában, amikor a T-90 és a T-90M Proryv harckocsi törzse végighalad a szerelősoron.
Az UralVagonZavod a nyugati várható újabb szankciókra reagálva tette közzé a videót. Emiatt a videó alatti szövegben a fiók moderátorai a következő szöveget tették közzé: „Újra szó esik a következő szankciókról. (értsd: EU szankciók) Nem törődünk ezekkel – éjjel-nappal dolgozunk.”
Meg kell említeni, hogy korábban több forrás is jelezte, hogy Oroszországban szüneteltették az UralVagonZavod és a cseljabinszki traktorgyár munkáját. Ezekben harckocsikat és egyéb páncélozott járműveket gyártanak és javítanak az orosz fegyveres erők számára valamint exportra. A leállás oka a szükséges külföldi gyártású alkatrészek hiánya volt.
Valójában ma már vitatható, hogy mennyire hatékonyak az orosz fegyvergyártással szembeni szankciók. Az ország gazdag ásványi anyagokban, anyagokban és nyersanyagokban. Ha mélyebb elemzést végzünk, azt tapasztaljuk, hogy a szankciók ellenére az UralVagonZavod továbbra is akadálymentesen folytatja a gyártást.
Tekintsünk meg azonban néhány összetevőt, amelyek gyártására a szankciók kihatással lehetnek:
A T-90M Proryv tűzvezető rendszere
Ez egy ballisztikus számítógépből, nappali, éjszakai és hő képalkotó csatornákból, erő- és szélérzékelőkből, csőhajlás-érzékelőkből, vezérlőpanelből és többfunkciós kijelzővel ellátott interfészekből álló rendszer.
A rendszer az R-168-25U-2 Akveduk digitális állomásra épül. Ebben az állomásban az orosz alkatrészek aránya 40% volt 2000-ben. 2017-ben pedig, jóval a háború kezdete előtt, már 80% volt az orosz alkatrészek aránya. A helyettesítés tehát folyamatos, és az importot kiváltó irányba halad.
Forrás: wikimedia
Vannak olyan egyedi alkatrészek, processzorok és mikrochipek, amelyeket korábban külföldről importáltak. Ilyenek például a Xilinx és az Altera gyártámányai. Mindkét cég programozható logikai eszközöket (PLD-ket) gyárt. A tőlük vásárolt elemeket sikerült az orosz mérnököknek helyettesíteni, még a háború előtt megtalálták a megfelelőjüket, és az 5578TC094 vagy 5578TC064 integrált áramkörökre cserélték azokat.
Az 5578TC094 integrált áramkör beszerezhető belső orosz forrásból ( lásd: https://eandc.ru/catalog/detail.php?ID=29527). A katalógus szerint ez egy programozható logikai integrált áramkör, amelynek kapacitása 1,2 millió rendszerkapu, és nagymértékben újraprogramozható, újrakonfigurálható. Olyan termékekhez készült, amelyek nem szabványos áramköri megoldásokat igényelnek az eredeti berendezések fejlesztése során, és tetszőlegesen kapcsolt egyenértékű szelepek mátrixa. Beépített konfigurációs rendszerrel rendelkezik, amely többszörös átprogramozást tesz lehetővé külső konfigurációs eszközök segítségével, valamint konfiguráció letöltési módot egy speciális letöltési porton keresztül. Információbiztonsági eszközökben, automatizált vezérlőrendszerekben, digitális jelfeldolgozásban és -átalakításban, adatcsere-hálózatokban és más speciális célú elektronikai berendezésekben való használatra tervezték.
A jótállási idő a vevő általi átvételtől számított 25 év, a minimális üzemidő: 100.000 óra.
A fenti leírás alapján vélhetően fontos alkatrésze a T-90M harckocsinak.
Továbblépés előtt még egy információ. A katalógus szerinti ára: 213.012 rubel (ÁFÁ-val együtt), ami március 12-i áron 1.006.196 forintnak felel meg.
A T-90M LSD moduljai vagy PMF 5.1 vagy azok továbbfejlesztései:
A PMF 5.1 az Instrument Design Bureau [UKBP] (ez egy orosz cég) fejlesztése. A PMF 5.1 hazai szoftver- és hardverplatformra épül, a modul „szíve” pedig a KOMDIV64-M sorozatú [1890VM8Ya] 0,8 – 1 GHz-es kétmagos processzor.
A KOMDIV-64 ( oroszul : КОМДИВ-64 ) egy 64 bites mikroprocesszorcsalád, amelyet az Orosz Tudományos Akadémia Rendszerfejlesztési Tudományos Kutatóintézete (NIISI) fejlesztett ki. A KOMDIV-64 processzorokat elsősorban ipari és nagy teljesítményű számítástechnikai alkalmazásokhoz szánják.
„Szankcionált” termékek, például vezérlők és RAM/ROM memória mikrochipek találhatók ebben a modulban, de ez nem olyan hiány, amit a saját fejlesztés mellett Malajziából és Kínából ne lehetne pótolni, bármelyik cég szinte a gyártó gyárának küszöbéig küldi a csomagot.
A többi chipet, például a ROM-ot, ADC-t, DAC-t, mikrohullámú chipeket vagy a KN587IK1 típusú BIS-vezérlőket Oroszországban az Angstrem JSC-ben gyártják (JSC- Joint Stock Company – részvénytársaság). Az Angstrem JSC ( oroszul : АО Ангстрем ) egy moszkvai székhelyű vállalat, amely elektronikai termékek és félvezetők tervezésével és gyártásával foglalkozik.
A harckocsivezető környezete
Itt minden szép és modern, de a beépített elektronika az orosz tankokban a 80-as, 90-es évek arhitektúrájának felel meg. A főbb paraméterek (pl. sebesség) a kormányszervek környezetében vannak megjelenítve modern kinézetűek, LED-del működnek, amelyeket Oroszországban nem probléma előállítani.
A mechanikustól jobbra van egy harckocsi információs és vezérlő rendszer. Valójában ezek a T-72B3-ból és a T-90 régebbi verzióiból származnak. Ez a rendszer egyszerű logikával rendelkezik. Mint egy autó fedélzeti számítógépe, mutatja a hűtőfolyadék hőmérsékletét, az olajszintet, az egyes egységek meghibásodását stb.
Összességében tehát úgy tűnik, hogy a T-90 és T-90M harckocsik gyártásában várhatóan nem okoznak gondot a szankciók.
Ugyanakkor azt még nem tudni, hogy a szankciók érintik-e az orosz következő generációs harckocsi, a T-14 Armata gyártását. Az Armata a fent bemutatott eszközök továbbfejlesztett változataival vannak felszerelve, amelyeket ismereteink szerint Oroszországban gyártanak ugyan, de hogy ezek beszerzése jelent-e problémát, csak akkor tudjuk majd meg, ha megkezdődik az Armata gyártása.
A szankciós ügyeken túlmenően az UralVagonZavodnak más problémák megoldása is feladatot jelent.
A The Economist szerint Oroszország egyetlen harckocsigyára, az UralVagonZavod havonta körülbelül csak 20 új harckocsit tud gyártani. Ez az egyetlen gyár nehezen tud lépést tartani az ukrajnai háború okozta túlméretezett kereslettel.
Oroszország havonta körülbelül 150 tankot veszít Ukrajnában, és ezért egyre inkább felújított járművekre szorul. Az Oryx nyílt forráskódú hírszerzési platform elemzése szerint. Oroszország 2022 februárja óta 1779 harckocsit veszített.
A The Economist szerint a tankok iránti kereslet mára tízszeresen nagyobb mint a termelés.
Az 1940-es években a Szovjetunió havi 1000 harckocsit tudott gyártani. Az UralVagonZavod, egy hatalmas, az 1930-as években épült ipari komplexum Kelet-Oroszországban. Lehet, hogy a világ egyik legnagyobb harckocsigyártója (a Fortune becslései szerint 30 ezer alkalmazottja van,) de minden hónapban csak kétszámjegyű tankokat tud gyártani – írja a The Economist a Novaja Gazeta liberális orosz médiára hivatkozva.
Az UralVagonZavodot nem modernizálták jelentősen a rossz pénzügyi gazdálkodás és adósságok miatt. Ennek eredményeként Oroszország egyre inkább támaszkodik a régebbi harckocsik helyreállítására, amelyekből több ezret raktáron tart.
Az UralVagonZavod körülbelül nyolc régi harckocsit újít fel havonta, három másik oroszországi javítóüzem pedig további 17-et épít újjá havonta – írja a The Economist. A sajtó szerint a következő hónapokban további két üzem fog megjelenni.
Oroszország hamarosan havonta körülbelül 90 harckocsit tud majd feltámasztani a 20 új építése mellett, de ezzel a pótlással még nem lesz képes elérni a becsült veszteségeit.