European Security & Defence-ben (5/2022) angol nyelven megjelent cikk alapján
Szerző: Robert Czuida
Az új páncélozott járművek, különösen a páncélozott gyalogsági harcjárművek beszerzése az egyik legfontosabb modernizációs prioritás a Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát és Magyarországot tömörítő Visegrádi Csoport számára.
A V4-nek (Visegrádi Négyeknek) is nevezett Visegrádi Csoport minden tagjának megvan a maga politikai prioritása és programja, ugyanakkor mindegyikben van hasonlóság. Ez például nemcsak a stratégiai kultúrát és történelmet foglalja magában, hanem egy viszonylag gyakori stratégiai szemléletet is. Valamennyien nagyon hasonló korszerűsítési sürgősségtől szenvedtek – az elavult berendezések kivonása miatt, amelyek a Varsói Szerződés idejére nyúlnak vissza. Mindannyian a NATO és az Európai Unió tagállamai, ahol együttműködnek (elég csak az EU Visegrádi Harccsoportját említeni). Számos kezdeményezés és terv ellenére azonban – például a közös beszerzési erőfeszítésekkel kapcsolatban (csatahelikopterek vagy páncélozott gyalogsági harcjárművek) – a V4 államok közötti együttműködés szintje viszonylag alacsony. Amint azt egy Közép-Európai Politikai Intézet „A mélyebb visegrádi védelmi partnerség felé” című jelentésében megjegyzi, „miközben a legmagasabb politikai szinteken általános a bizalom a négy ország között, a bürokratikus és katonai intézmények sokkal gyanakvóbbak az együttműködéssel kapcsolatban (…) A csehek úgy látják, hogy a Lengyelországgal folytatott védelmi ipari együttműködés potenciálisan értékes módja az új technológiák asszimilációjának és a (sokkal nagyobb) lengyel piacon való megszerzésének. A cseheket azonban frusztrálta a lengyel kormány protekcionista hozzáállása.”
A pénzügyi korlátok további akadályt jelentenek a V4-ek mélyreható katonai együttműködésének kilátásaiban. A lengyel fegyveres erőknél kisebb cseh, szlovák és magyar hadsereget a korábbi gazdasági válságok sújtották, köztük a legutóbbi, a COVID-járvány következménye. Ráadásul nincs konszenzus a stratégiai jövőkép tekintetében. Bár, mint korábban említettük, ugyanazokat az elveket vallják, a V4-államok eltérnek egymástól, ha Oroszországról van szó, Lengyelország a legsebezhetőbb az orosz fenyegetéssel szemben, míg Magyarország az ukrajnai háború ellenére is alapvetően Kreml-barát állam marad. Úgy tűnik, Csehország és Szlovákia is kissé elszakadt a jelenlegi feszültségtől. Mindazonáltal a közös beszerzések továbbra is potenciális előnyöket kínálnak, beleértve az alacsonyabb egységköltségeket, valamint a karbantartási és logisztikai támogatás megtakarítását. Sőt, a V4-ek ezzel megvalósítanák a varsói, prágai, pozsonyi és budapesti politikai vezetők által már többször kinyilvánított célt – a szorosabb integrációt, katonai dimenzióban is, ami lehetőséget adna Nyugat-Európától való függőségük csökkentésére. Ez az egyik cél a „Bukaresti Kilencek” – a Románia és Lengyelország által 2015-ben alapított csoport –, amely Bulgáriát, Észtországot, Lettországot, Lengyelországot, Romániát és Litvániát is magába foglalja. A szorosabb együttműködés összhangban van a két kezdeményezés, nevezetesen a NATO Smart Defense kezdeményezése és az Európai Unió Pooling & Sharing koncepciójával.
Lengyelország
Noha a 12,44 milliárd eurós éves védelmi költségvetésű Lengyelország rendelkezik a legnagyobb hadsereggel az összes V4-tag közül (110 000 katona), szárazföldi erői (Wojska Lądowe) még mindig szenvednek a modern páncélozott gyalogsági harcjárművek hiányától. Ennek ellenére az elmúlt években Lengyelország néhány új eszközt vezetett be (többek között LEOPARD 2A4/2A5 harckocsikat, KTO Rosomak páncélozott csapatszállító járműveket vagy ŻMIJA nagy hatótávolságú könnyű felderítő járműveket). Gépesített zászlóaljait azonban még mindig körülbelül 1000 elöregedett szovjet kori BMP-1-gyel (helyi nevén BWP-1-gyel, ami a Bojowy Wóz Piechoty rövidítése) szerelik fel. A BMP-1 első tétele 1974-ben érkezett meg Lengyelországba (a lengyel csehszlovák 8×8-as kerekes OT-64 SKOT páncélozott csapatszállító járművek cseréjeként), az utolsó pedig 1988-ban (összesen több mint 1300 jármű). A Varsói Szerződés összeomlása miatt Lengyelországnak soha nem volt lehetősége újabb – BMP-2 néven ismert – változat beszerzésére, a BMP-3-ról nem is beszélve. A Wojska Lądowe 1990-es évekbeli többszöri próbálkozása ellenére a lengyel BMP-1-eket soha nem frissítették, annak ellenére, hogy az évek során számos projektet javasolt a lengyel ipar (köztük a BWP-2000 és PUMA néven ismerteket).
Tekintettel arra, hogy Lengyelország viszonylag nagy ipari bázissal rendelkezik, a Nemzetvédelmi Minisztérium úgy döntött, hogy ahelyett, hogy egy készterméket venne meg egy külföldi cégtől, a Wojska Lądowe megvásárolja a BORSUK (Borz) páncélozott gyalogsági harcjárművet, amelyet a Huta Stalowa Wola (HSW) tervez és gyárt majd. Az NPBWP Borsuk (Nowy Pływający Bojowy Wóz Piechoty Borsuk – Borz Új Kétéltű Gyalogsági Harcjármű) kódnéven futó teljes projektet 2013-ban indították útjára.
Résztvevő cégek: az OBRUM, a Rosomak SA, a Wojskowe Zakłady Elektroniczne (WZE), Wojskowe Zakłady Inżynieryjne (WZI), Wojskowe Zakłady Motoryzacyjne (WZM), Akademia Obrony Narodowej (AON), a Wojskowa AkademiaTechniczna (WAT), a Wojskowy Instytut Techniki Pancernej i Samochodowej (WITPiS) és a Politechnika Warszawska (PW). Eredetileg úgy tervezték, hogy a jármű 2017-től lesz megrendelhető, de ezt a határidőt nem tudták tartani.
A gyártás megkezdése előtt a HSW-nek még egy fázist kell teljesítenie, nevezetesen a minősítő vizsgákat. A BORSUK gyalogsági harcjárművek a ROSOMAK kerekes többcélú páncélozott járművek (Patria AMV) mellett fognak szolgálni.
Mindkét járművet a WB Electronics és a HSW közösen gyártott ZSSW-30/Zdalnie Sterowany System Wieżowy-val (Remotely Controlled Turret System – távirányítású torony rendszerrel) fogják felszerelni. A ZSSW fő fegyverzete az ATK Mk44 BUSHMASTER II 30 mm-es ágyú, egy koaxiális UKM-2000C 7,62 mm-es löveggel és két SPIKE-LR páncélelhárító irányítható rakétával. Lengyelország nagy késéssel néz szembe ebben a projektben is – a ZSSW-30 gyártása több évet késett. Még nem indították el, de 2022 év elején a HSW arról adott tájékoztatást, hogy befejezi a teljeskörű gyártás előkészítését. Egy teljes rendelés akár 1400 ZSWW-30-at is tartalmazhat. Bevezetéskor ez lesz Lengyelország első fejlett, távirányítású toronyrendszere. A ZSWW-30-asok teljes körű bevezetése Lengyelország egyik legfontosabb modernizációs prioritásai közé tartozik.
A Wojska Lądowe tíz gépesített zászlóalja 2035-ig várhatóan 588 járművet kaphat páncélos gyalogsági szállítójármű konfigurációban. Ez azt jelenti, hogy eltelik egy kis idő, mire az összes BWP-1-et kivonják. Eközben a lengyel védelmi cégek átmeneti megoldásokat kínálnak az új páncélos gyalogsági szállítójárművek teljes bevezetéséig. Például 2021-ben a poznańi WZM bemutatta a BWP-1 modernizációs csomagját. Az eredeti 73 mm-es 2A28 GROM alacsony nyomású simacsövű, rövid visszarúgású félautomata fegyvert a BUSHMASTER Mk44S 30 mm-es ágyúval és egy 7,62 mm-es géppuskával integrált Cockerill 1030 távirányítós állomásra cserélték. Ugyanez a létesítmény bemutatta a BWP-1 alvázára szerelt harckocsiromboló koncepcióját is. A WZM utalt arra, hogy integrálható lenne olyan páncélelhárító irányítható rakétával, mint például a SPIKE, amelyek már lengyel szolgálatban vannak. Széles körben várható, hogy a Honvédelmi Minisztérium előbb-utóbb bejelenti a BWP-1 flotta korszerűsítéséről szóló döntését. Az ezzel kapcsolatos kezdeti munkálatok 2020-ban kezdődtek, de még nem születtek döntések.
Szlovákia
Az 1,95 milliárd eurós (a GDP 2,1 százaléka) értékű védelmi költségvetéssel és nagyjából 18 500 euróval Szlovákia folyamatosan tervezi BVP-1 (Bojové Vozidlo Pechoty), BVP2 és BVP-2M járműveinek kivonását. A szlovák szárazföldi erők (PSSR, Pozemné sily Slovenskej republiky) körülbelül 177 ilyen járművel rendelkezik öt gépesített zászlóaljban a topolyai 1. gépesített dandár és az eperjesi 2. gépesített dandár keretein belül. A szovjet korabeli járművek cseréjét a szlovák vezérkar javasolta, és ez az egyik legfontosabb modernizációs kezdeményezés. Az új AIFV-k a mélyreható modernizációs stratégia központi elemei is, amelyet Jaroslav Naď szlovák védelmi miniszter követett el. A technikai korszerűsítésnek köszönhetően Pozsony két cél elérésére számít: a nemzeti védelmi képességek növelésére és az ország NATO-szövetségesei felé vállalt kötelezettségeinek teljesítésére.
Pozsony 2021 végén indított beszerzési eljárást a lánctalpas AIFV-kre. Az első szakaszban (2026-ig) a PSSR várhatóan 152 – még nem kiválasztott – lánctalpas járművet kap, amelyeket a G2G-n (Government-to-Government) keresztül kell beszerezni.) megegyezés. A beszerzés becsült értéke 1,74 milliárd euró, amelyből 1,45 milliárd eurót több változatban járművekre fordítanak: 131 AIFV (30/40 mm-es automata ágyúval és ATGM-ekkel felfegyverzett toronnyal, valószínűleg Izraelből), 15 parancsnokság járművek, 3 mobil műhely és 3 mentőjármű). 2027-2030 között további 72 jármű beszerzése várható különböző változatokban. A beszerzés kulcsfontosságú szándékát támasztja alá, hogy ezek a járművek várhatóan egy új nehézgépesített brigád alapelemeivé válnak, amelynek megépítése Szlovákia egyik alapvető NATO-kötelezettsége. Ez az elitalakulat a jelenlegi 1. gépesített dandárra épül, és három zászlóalj gépesített gyalogosból, egy harckocsizászlóaljból, egy önjáró tarackzászlóaljból, egy ISTAR zászlóaljból és több segédegységből áll majd.
Pozsony követelményei közé tartozik az átláthatóság, a helyi ipar bevonása, valamint a legjobb ár-érték arány. Kezdetben 33 potenciális beszállító nyújtotta be ajánlatát, közülük mindössze négy került be a szűkített listára. Az egyik a lengyel BORSUK, amelyet hivatalosan a lengyel védelmi minisztérium ajánlott fel Szlovákiának a PGZ (Polska Grupa Zbrojeniowa) nevében. Ez az első alkalom, hogy a BORSUK-ot közvetlenül külföldi vásárlónak kínálták fel. További versenyzők: a Swedish Defence Materiel Administration (FMV) a BAE Systems Hägglunds-szal (CV90 a legújabb Mk IV változatban), a General Dynamics European Land Systems (ASCOD 2) és a Rheinmetall AG (KF41 LYNX, amelyet közösen gyártanak majd magyar létesítmények Zalaegerszegen).
A legjobb termék kiválasztásához Szlovákia az összes beküldött jármű dinamikus és statikus bemutatóját kérte. Az első ilyen rendezvényre 2021 márciusában került sor a záhorie-i VTSU-ban (Vojenský technický a skúšobný ústav), a LYNX jármű bemutatójával. 2021 áprilisában hasonló kísérleteket végeztek az ASCOD 2-vel, míg a CV90-et júniusban tesztelték. Úgy tűnik, a német ajánlatnak van a legnagyobb esélye a nyerésre – a Rheinmetall azt ígérte, hogy túllépi a direkt tartalom 40 százalékos követelményét. A szlovák iparral már korábban is együttműködő német cég nyilvánosságra hozta Moldava nad Bodvou (Kelet-Szlovákia) új gyárának terveit. A létesítmény feladata lenne a LYNX AIFV alvázának és tornyainak leszállítása, valamint a kezelési rendszerek integrációja, tesztelése és fényezése. A szlovák AIFV flotta karbantartását is ellátná. A lánctalpas AIFV-k beszerzésével párhuzamosan Szlovákia új harckocsikat keres a 2. gépesített dandárhoz (jelenleg 22 db T-72M1-es zászlóalj van felfegyverkezve, mely Trebišovban található). Pozsony nagy valószínűséggel 32 harckocsit és 17 lánctalpas hídfedőt kap majd ugyanazon az alvázon. Hozzá kell tenni, hogy Szlovákia kezdetben úgy döntött, hogy nem vásárol 81 kerekes (8×8) járművet, amely VYDRA néven ismert. Ez a szlovák katonaság számára is kiemelt fontosságú volt, hiszen nem rendelkezik modern hadviselésre alkalmas kerekes harcjárművel/APC-vel. Kezdetben a Patria AMV-XP-jét választották az EVPÚ Defence TURRA 30 távirányítós fegyverállomásával, de Pozsony nem volt megelégedve a költségekkel és a ballisztikai védelem elégtelen szintjével. A terveket meg kellett változtatni.
Ezután újra kiírták az új kerekes BOV (Bojové Obrnené Vozidlo) 8×8 AIFV-k teljes pályázatát. Szlovákia megerősítette tervét, hogy az első szakaszban (2023-2025 három változatban) 76 járművet vásároljon 332 millió euróért, összesen pedig 500-ért (20 változatban, köztük egy harci változatban 30 mm-es főágyúval és ATGM-ekkel). Öt pályázat érkezett be: PANDUR II (Cseh-Tátra), PIRANHA-V (románul Uzina Mecanica Bucuresti, a General Dynamics European Land Systems és a Mowag együttműködésében), DRAGON VCR (spanyol General Dynamics European Land Systems-Santa Bárbara Sistemas), LAV- III (US General Dynamics) és az AMV 8×8 (finn Patria). Végül 2022 márciusában Szlovákia… ismét a Patria ajánlatát választotta.
Magyarország
Lengyelországon kívül Magyarország rendelkezik 2,9 milliárd eurós védelmi költségvetéssel (a GDP 1,7 százaléka) a legkiforrottabb AIFV programmal. A nagyjából 22 700 katonát számláló Magyar Honvédség (MH, Magyar Honvédség) korszerűsítése 2010 óta kiemelt feladat lett Orbán Viktor miniszterelnök számára. A kritikus mérföldkőhöz 2017 januárjában került sor, amikor Budapest elindította a „Zrínyi 2026” programot. Ez a magyar hadsereg történetének legátfogóbb revitalizációs kezdeményezése. Kitér a Magyar Szárazföldi Erőkre (MSH, Magyar Szárazföldi Haderő) is. Budapest ambíciója nem csak az, hogy „gyári” katonai rendszereket szerezzen be, hanem olyan technológiákat is, amelyek fellendítik a hazai védelmi ipart. Magyarország már megrendelt egy új AIFV-t. Az MSH, amelyet most 44 LEOPARD 2A7+ MBT-vel és további 12 harckocsival szerelnek fel 2A4 változatban kiképzési célokra, 218 LYNX KF41 lánctalpas AIFV-t kap a LANCE 30 mm-es tornyokkal. Ez a beszerzés kulcsfontosságú a régi kerekes BTR-80 és BTR-80A APC-k fokozatos kivonása érdekében.
A KF41-eket 2020-ban rendelték meg a Rheinmetalltól 2 milliárd euróért, és integrálják a Rheinmetall STRIKE SHIELD kemény-kill aktív védelmi rendszerébe (APS), és felváltják a volt szovjet BTR-80 és BTR-80A APC-ket. Az első 46 darab LYNX-ből, valamint kilenc BÜFFEL páncélozott mentőjárműből álló tételt Németországban gyártják és 2023-ig szállítják Magyarországra, a többit (172 jármű) pedig helyben, Zalaegerszegen állítják elő. 2020-ban tették le a 169 millió eurós üzem alapkövét, amely 2023-ban kezdi meg működését. A nemzeti ipari kapacitások kiépítésének tervét nemcsak a LYNX járművek beszerzése, hanem a Törökországgal való együttműködés is lendületbe hozza.
A Nurol Makina által gyártott EJDER YALÇIN járművekre épülő GIDRÁN 4×4 páncélozott harcászati járműveket az Aselsan SARP távirányítású fegyverállomással integrálják. 2020-ban választották ki, és az első tíz járműből álló tételt Nurol Makina 2021 februárjában adta át a 25. Klapka György Gyalogdandár tatai katonai rendészetének. Összességében legalább 300 jármű beszerzését tervezi Magyarország. legalább 100 várhatóan helyben kerül legyártásra Kaposváron. A létesítmény feladata lesz néhány további munka is, például a magyar GIDRÁN-ok rádióval és egyéb elektronikai eszközökkel való felszerelése.
Cseh Köztársaság
Csehország 2025-ig GDP-jének 2 százalékát tervezi védelemre fordítani (jelenleg ez körülbelül 1,4 százalék). A 27 000 katonát számláló Armáda České Republiky (AČR) továbbra is elsősorban a Varsói Szerződés idejéből származó felszereléseket használ. Prágában már van modernizált kerekes járműpark – a PANDUR II 8×8 KBVP-k (Kolového Bojového Vozidla Pěchoty) a szovjet korszak OT-64 SKOT-jait váltották fel. Ami azonban a nyomon követett AIFV-ket illeti, Prága nem volt túl sikeres.
Az AČR-ben még mindig megvannak a BVP-2-esek, amelyek a Hranice-i 7. Gépesített Brigádhoz tartoznak (a BVP-1-ek még mindig az arzenálban vannak, de csak mozgósítási készletként a rančířov-i raktárakban – ezek egy részét idén áprilisban Ukrajnának adományozták ). Ez az egység két gépesített zászlóaljjal, egy harckocsizászlóaljjal (T-72M4CZ-kkel) és egy könnyű motoros zászlóaljjal az AČR legerősebb alakulata. A 7. Gépesített Brigád nemzetközi műveletekben szerzett tapasztalattal (a NATO égisze alatt Lettországban, Afganisztánban és nemrég az EU-n belül Maliban), és várhatóan 2026-ra teljes mértékben kompatibilis lesz a NATO-szabványokkal. Az új AIFV-k kulcsfontosságúak e stratégiai cél eléréséhez. Az AČR-t most érintő problémák előre nem láthatóak voltak, ugyanis 210 új járművet ígértek a BVP2-esek pótlására. Az AIFV-k új generációjának beszerzésének szükségességét először 2012-ben említették, és a szerződés értékét, amely a cseh hadsereg történetében valaha volt legnagyobb, nagyjából 2,4 milliárd euróra becsülték. Szlovákiához hasonlóan Csehország is megkövetelte, hogy a program legalább 40 százalékát helyi cégeknek kell végrehajtaniuk. 2017 végén Prága négy AIFV tereppróbáját fejezte be: ASCOD (General Dynamics European Land Systems), CV90 (BAE Systems), LYNX (Rheinmetall) és PUMA (Rheinmetall Defense és KMW).
A nyertes kihirdetését 2018 közepére várták, a döntés azonban késett. 2018 végén három jármű került a szűkített listára (CV90, ASCOD és LYNX), míg 2021 végén a cseh védelmi minisztérium leállította a folyamatot, és bejelentette, hogy a három pályázó közül egyik sem felel meg a pályázati feltételeknek. A döntés nagy csalódás volt a cseh hadsereg számára, és negatívan érintette a védelmi képességek növelésére irányuló nemzeti tervet. 2022 márciusában Jana Černochová védelmi miniszter nyíltan elismerte, hogy az elhúzódó pályázat kulcsfontosságú eleme mind a cseh hadsereg fellendítésének, mind Prága NATO-hoz való hozzájárulásának.
Jövőbeli V4 projektek
A különböző szakértők és kommentátorok szóban kifejezett reményei ellenére a V4-államok közötti szoros ipari együttműködés és a páncélozott járművek közös beszerzési erőfeszítései továbbra is valószínűtlenek. Minden tag a saját fejlődési útját választotta, amely nem feltételezi a többiekkel való együttműködést. Ami a legelőnyösebb ipari partnert illeti, úgy tűnik, Németország vezető szerepet tölt be, és semmi sem utal arra, hogy ebben a tekintetben változás történt volna. Magyarország már rendelt német AIFV-ket, míg Csehországnak és Szlovákiának is Németországból kínáltak járműveket. Berlint nemcsak vonzó politikai partnernek tekintik, hanem a modern technológiák értékes ipari szállítójának is, aki hajlandó befektetni a helyi gazdaságokba, ami szintén a V4 államok egyik legfontosabb prioritása.