Címkép: az UralVagonZavod egyik műhelye Fotó nyílt forrásból
Oroszország „visszavásárolja” a korábban Mianmarba és Indiába exportált fegyveralkatrészeket
Oroszország a Nikkei szerint (lásd: a lent hivatkozott forrást) visszavásárolja a korábban Mianmarba és Indiába szállított katonai alkatrészeket. A Nikkei mindezt vámkezelési adatok elemzéséből derítette ki.
Vélhetően Oroszország újraimportálja az alkatrészeket, hogy javítsa az ukrajnai használatra szánt régebbi fegyvereket, olyan országok segítségére támaszkodva, amelyekkel hosszú távú katonai kapcsolatai vannak.
Ismeretes, hogy az Egyesült Államok, az európai nemzetek és Japán megtiltották a potenciálisan katonai felhasználású áruk exportját Oroszországba.
A Nikkei elemezte az Oroszországba irányuló szállítmányok vámkezelési adatait, amelyeket az ImportGenius amerikai kutatási szakértő, az Exim Trade Data of India és más források bocsátottak rendelkezésre, és megvizsgálta a fegyverek, például tankok és rakéták alkatrészeinek Oroszországba történő behozatalát.
Az orosz hadsereg számára tankokat gyártó UralVagonZavod például 2022. december 9-én 24 millió dollárért importált katonai termékeket a mianmari hadseregtől. Az alkatrészeket az UralVagonZavod által gyártottként regisztrálták.
Mianmarban 50 darab T-72S harckocsi van szolgálatban. Ez az 1984-es szovjet T-72B modell exportváltozata. Ennek a gépnek az optikai eszközei ma már elavultnak számítanak, fordított importjuk és az Orosz Föderációban való esetleges hiányuk még a gépek szovjet szintre történő felújítása mellett is egyre mélyülő válságot jelezhet.
Az újraimportált áruk harmonizált rendszerű (HS) kódjai azt sugallják, hogy a vállalat 6775 távcsövet és 200 kamerát vásárolt vissza harckocsikba való beszerelés céljából. „Valószínűleg optikai eszközökről van szó, amelyek a célpontok távolságának mérésére és célzásra szolgálnak” – mondta Nobuyuki Akatani, a japán szárazföldi önvédelmi erő nyugalmazott magas rangú tisztje, aki részt vett harckocsik fejlesztésében is.
A Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézet (International Institute for Strategic Studies) brit agytröszt 2023-as kiadása, a „The Military Balance” szerint Oroszországban körülbelül 5000 tank áll rendelkezésre.
„Oroszországban sok régi T-72-es harckocsi van a raktárban, amelyek korszerűsítésre szorulnak, és utána a frontvonalba kerülhetnek” – mondta Oleg Ignatov, az International Crisis Group orosz elemzője. „Hozzátehetem, hogy az orosz hadiipari komplexum nagy problémája az optika. Valószínű, hogy így próbálnak optikát szerezni.”
Oroszország, amely a korábbi kereskedelmi adatok szerint optikai berendezések gyártásához korábban nyugati technológiára támaszkodott, a kereskedelmi szankciók következtében a jelek szerint nehézségekkel küzd a szükséges alkatrészek beszerzésével.
Nikkei felkérte az UralVagonZavodot, az orosz kormányt és a mianmari védelmi minisztérium katonai rezsimjét, hogy adjanak részleteket az orosz katonai termékek visszavásárlásáról, de a közzétételig nem kapott választ.
A vámkezelési adatok között a „reklamációs törvény alapján importált” hivatkozás található. Az UralVagonZavod 2019-ben katonai termékeket exportált a mianmari hadseregnek; a hivatkozás arra utal, hogy a visszaküldött termékek hibásak voltak.
Kinichi Nishimura katonai elemző szerint (aki korábban a japán védelmi minisztériumban szolgált), „minden hibás terméket ki kellett volna cserélni akkor, amikor a behozatalkor végzett teljes ellenőrzés hajtották végre”.
Más elemzők is egyetértenek: „A garanciális visszaküldéshez ez, amennyire én tudom, szokatlan mennyiség lenne” – mondta Jakub Janovsky, az Oryx, egy holland védelmi hírszerzési elemzői webhelyen.
Az orosz NPK KBM (rakétagyártással megbízott Machine-Building Design Bureau orosz kezdőbetűi) összesen hat darab alkatrészt vásárolt föld-levegő rakéták éjjellátójához 150 ezer dollárért az indiai védelmi minisztériumtól 2022 augusztus és november hónapokban. A rakéták éjszakai és gyenge fényviszonyok melletti működéséhez szükséges összes alkatrészt korábban a KBM gyártotta, amely 2013 februárjában ugyanilyen típusú alkatrészeket exportált Indiába.
Lehetséges, hogy Oroszország újraimportálta az alkatrészeket javítás céljából, de idén március végén nem volt feljegyzés arról, hogy a tételeket visszaküldték volna Indiába. Sem a KBM, sem az indiai minisztérium nem válaszolt Nikkei kommentárkérésére.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) szerint Oroszország a világ harmadik legnagyobb fegyverexportőre, India pedig a legnagyobb vásárlója, egyedül Oroszország tengerentúli fegyverszállítmányainak 35%-át adta az elmúlt évtizedben.
A SIPRI megállapításait saját fejlesztésű trendindikátor értékére (TIV) alapozza, amely olyan tényezőket vesz figyelembe, mint a kereskedelem volumene, a gyártási költségek és a fegyverek képességei. Indiát az orosz fegyverek vásárlójaként Kína követi a teljes export 15%-ával, Algéria pedig 10%-kal. Az exportált felszerelések visszavásárlása lehetővé teszi az orosz arzenálban lévő régebbi fegyverek frissítését és harcba küldését.
A 7G vezetői a közelmúltban a japán hirosimai csúcstalálkozójukon arra kértek más országokat, hogy fejezzék be Oroszország katonai támogatását. De „nehéz együttműködést elérni azokkal az országokkal, amelyek orosz gyártású fegyverekre támaszkodnak” – mondta Nobumasa Akiyama, a tokiói Hitotsubashi Egyetem fegyverzetellenőrzését tanulmányozó professzor.
Az Oroszországba, majd onnan az ukrajnai frontvonalakba irányuló katonai felszerelések megfékezésére irányuló erőfeszítések kemény intézkedéseket igényelnek, például az Oroszországgal kötött megállapodások nyilvánosságra hozatalára szolgáló eszközök létrehozását.
Forrás: