Címkép: a TEXTRON egy kazettás bombája egy kiállításon bemutatva.
Az Egyesült Államok kazettás fegyvereket szállított a közelmúltban Ukrajnának. Ez az alkalom lehetőséget teremt arra, hogy röviden áttekintsük, hogy mik is azok a kazettás fegyverek?
A kazettás fegyver nagyszámú apró bomba szétszórását lehetővé tevő harceszköz. A fegyver hordozó egysége többféle lehet, például egy légiejtésű bomba, amit repülőgépről dobnak le, vagy egy földről kilőtt rakéta esetleg egy tüzérségi lövedék. A hordozó egység repülés közben kinyílik, szétszórja a kis bombákat azért, hogy azok nagy területen szétszóródjanak. A bombákat úgy tervezték, hogy harckocsikat és katonai felszereléseket, valamint csapatokat iktassanak ki a harcból, egyszerre több célpontot is eltalálva.
A cél, hogy becsapódáskor a kis bombák felrobbanjanak, de jelentős részük nem robban fel, ez különösen akkor fordul elő, ha nedves vagy puha talajra esnek.
A kazettés fegyver működése:
1. Kilövés (launch)
A lőszert kilövik a föld felszínen elhelyezett eszközből, pl. 155 mm-es tarackból. Az „al-lövedékek” ekkor a kilőtt lövedék belsejében vannak.
2. Leválás (separation)
A repülő hordozóeszköz kiengedi a kisméretű bombákat.
3. Robbanás (detonation)
Az „al-lövedékek” elérik a talajt. A legtöbbjük felrobban, egy bizonyos részük pedig nem.
A kiszórt de fel nem robbant bombák egy későbbi időpontban felrobbanhatnak, például amikor valaki megérinti, vagy felveszi azokat vagy rátaposnak arra, megölve vagy megnyomorítva az áldozatot.
A gyerekek különösen hajlamosak a sérülésekre, mivel a bombák egy lakó- vagy mezőgazdasági területen hagyott kis játékra hasonlíthatnak, és gyakran kíváncsiságból veszik fel őket.
Az alábbi 20 mp-es YouTube videón azt a harctéri képet láthatjuk, amikor a kiengedett kis bombák kiszóródnak és egy részük felrobban.
Katonai szempontból rettenetesen hatékonyak lehetnek, ha beásott szárazföldi csapatok ellen használják lövészárkokban és megerősített állásokban, és túl veszélyessé teszik a nagy területeket ahhoz, hogy körültekintően megtisztítsák azokat.
Az orosz kazettás lőszerek állítólag 40%-os fel nem robbant arányt képviselnek. A Pentagon becslései szerint a kazettás bombáinak 3%-át teszik ki a fel nem robbant kazetták.
A kazettás lőszerekkel kapcsolatban nemzetközi szerződés van érvényben, amely több mint 100 állam nemzetközi szerződése. A szerződés megtiltja a kazettás lőszerek minden felhasználását, gyártását, szállítását és készletezését.
Az egyezményt először 2008. május 30-án fogadta el Dublinban 107 állam, és ugyanazon év december 3-án írták alá Oslóban.
Az egyezmény kötelező nemzetközi joggá vált, 2010. augusztus 1-jén hatályba lépett, és eddig összesen 123 állam csatlakozott az egyezményhez – 111 részes állam és 12 aláíró állam.
Az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna nem részesei az egyezménynek, nem írták azt alá.
Olaszország, Spanyolország, Németország és az Egyesült Királyság azon NATO-tagok közé tartozik, amelyek ellenzik a kazettás bombák használatát.
A kazettás fegyver nem új találmány. Csak, hogy a leglényegesebbeket említsük:
1960-as és 1970-es években Kambodzsában, Laoszban, Vietnámban az amerikai erők széles körben alkalmazták a kazettás lőszereket bombázási kampányokban. Becslések szerint csak Laoszban több millió fel nem robbant lőszer maradt, és mintegy 11 000 ember vesztette életét vagy sérült meg eddig, akiknek több mint 30 százaléka gyerek. Egy amerikai katonai adatbázisokon alapuló becslés szerint 9500 bevetésen Kambodzsában 87.000 kazettás lőszert vetettek be.
Az 1980-as években az oroszok kazettás bombákat használtak 10 éves afganisztáni inváziójuk során. A több évtizedes háború eredményeként az afgán vidék továbbra is a világ egyik legerősebben elaknásított területe.
Az Egyesült Államok a 2001-ben kezdődött afganisztáni invázió során kezdetben arzenáljának szerves részének tekintette a kazettás bombákat. A csoport becslései szerint az Egyesült Államok vezette koalíció több mint 1500 kazettás bombát dobott le Afganisztánban a konfliktus első három évében.
A 2006-ban egy hónapig tartó Hezbollah-háború során az Egyesült Nemzetek Szervezete azzal vádolta Izraelt, hogy négymillió kazettás lőszert lőtt ki Libanonba. A fel nem robbant töltények, mind a mai napig fenyegetik a libanoni civileket.
De vegyünk egy magyar példát:
A délszláv háború idején, a légiharcok során egy jugoszláv vadászgép 1991. október 27-én 20 óra 51 perckor Barcsot támadta.
Fotó: DanielHP https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=8089846
A Jugoszlávia légteréből érkező MiG–21-es vadászrepülő 300-350 méteres magasságból indított magyar célpontok ellen két darab Hunting Engineering által gyártott BL755 típusú, MK3-as változatú kazettás bombát. A bombák szerencsére Barcs központi részétől távolabb robbantak fel, így személyi sérülést nem, de jelentős anyagi kárt több épületben is okoztak.
Térjünk vissza a jelenlegi aktuális helyzetre:
Elegendő tüzérségi lövedék hiányában Ukrajna arra kérte az Egyesült Államokat, hogy töltse fel kazettás lőszerkészletét azért, hogy célba vegye a védelmi lövészárkokat felvonultató orosz gyalogságot.
Az ukránok megpróbálják kimozdítani a megszálló oroszokat az 1000 km-es (621 mérföldes) csatatéren elhelyezett, jól beásott védelmi állásaikból.
Egyes szakértők szerint ha kazettás bombákkal elnyomják az ellenséges tüzet a lövészárokból, az ukrán erők értékes időt nyerhetnek az orosz aknamezőkön való átjutáshoz.
Tehát lehetséges, egy olyan haditechnikai szituáció,, ahol a kazettás lőszerek megoldást adhatnak. Ettől függetlenül kijelenthető, hogy a kazettás lőszerek egy olyan válogatás nélküli fegyver, amely jó okkal tiltott a világ nagy részén.
Forrás:
https://www.independent.co.uk/news/world/europe/cluster-bombs-banned-ukraine-russia-b2379423.html