A címképen az ukrán légierő egy MiG-29 repülőgépe
Az orosz – ukrán háborúban a NATO országok segítséget nyújtanak Ukrajnának a fegyverzetük szükség szerinti pótlásában, kiegészítésében.
A fegyvernemek közül a legkritikusabb a légierő, hiszen egy új típus (pl. F-16) alkalmazásba vétele több hónapos (éves?) felkészítést igényel mind a hajózó állomány (pilóták), mind pedig a műszaki állomány szempontjából.
Mindezért rendkívüli segítséget jelent Ukrajnának az, ha olyan repülőeszközből kap utánpótlást, amelyben légi- vagy földi üzemeltetési gyakorlata van, és azt azonnal alkalmazásba tudja venni.
A MiG-29 egy ilyen repülőeszköz, hiszen ez az ukrán légierő egyik alaptípusa, továbbá annak komplex fenntartásában egészen a nagyjavítási szintig gyakorlata és kapacitásai vannak (lásd: Lvivi Állami Repülőgépjavító Üzem (ukránul: Львівський державний авіаційно-ремонтний завод).
Ukrajna a MiG-29-et üzemeltető NATO országokból Lengyelországból és Szlovákiából kapott MiG-29 támogatást.
Lengyelország 2023. május 8-ig tíz MiG-29-es vadászgépet adott át Ukrajnának. A repülőgépek a lengyel légierőtől érkeztek. A gépek átadásának megtörténtéről Mariusz Blaszczak lengyel miniszterelnök-helyettes (aki egyben védelmi miniszter) adott tájékoztatást.
Az átadott lengyel vadászgépek koruk és erkölcsi elavultságuk ellenére még mindig képesek klasszikus légvédelmi feladatok ellátására, illetve mindezek mellett új feladatok végrehajtására is, mint például a számos orosz szubszonikus cirkálórakéta, például a Kh-101 és a Kalibr vadászaként.
Április 13-án a német kormány engedélyt adott Lengyelországnak vadászrepülőgépek exportjára, amelyet még a múlt század kilencvenes éveiben kapott. E repülőgépek első üzemeltetője a Keletnémet Fegyveres Erők volt, amely ezekkel a vadászgépekkel járőrözte az ország légterét és részt vett a gyakorlatokon.
Németország 1990-es újraegyesítése után azonban a vadászgépeket más országoknak adták el. 2002-ben Németország 23 darab MiG-29-es vadászgépet adott Lengyelországnak.
Andrzej Duda lengyel elnök biztonsági tanácsadója, Jacek Sewiera március végén azt mondta, hogy a lengyel légierő jelenleg mintegy tucatnyi működő repülőgéppel rendelkezik.
Április közepén Szlovákia is befejezte MiG-29-es vadászgépeinek átadását Ukrajnának. Mindez annak ellenére megtörtént, hogy egyes hírek szerint az azt korábban Szlovákia számára üzemeltető orosz műszaki állomány vélhetően diverzáns akció keretein belül használhatatlaná tette a repülőgép egyes berendezéseit. Nincs róla információnk, hogy miként sikerült ezt a helyzetet orvosolni, de feltételezzük, hogy a korábban már hivatkozott ukrán Lvivi Állami Repülőgépjavító Üzem közreműködhetett a fennálló meghibásodás kijavításában, hiszen százas nagyságrendű MiG-29 nagyjavítását illetve modernizálását hajtották végre, tehát profik a típus műszaki fenntartásában.
Már Ukrajna területén tartózkodik mind a 13 harci repülőgép, amelyet az ország kormánya korábban úgy határozott, hogy átad az Ukrán Fegyveres Erőknek az orosz invázió ellen.
Az első négy vadászgépet ez év márciusában adták át az Ukrán Fegyveres Erők légierejének, amelyek ukrán pilóták vezetésével szálltak fel a szlovák légibázisról.
A többi NATO ország közül Bulgária és Magyarország rendelkezett MiG-29 repülőgépekkel.
Bulgáriában a MiG-29-ek mind a mai napig szolgálatban vannak (összesen 4 darab). Nyugati típusra cserélésük több menetben tervezve volt, egyelőre ezt nem sikerült megvalósítani. A saját Mig-29-et hajlandóak lettek volna átadni Ukrajnának, amennyiben helyette nyugati vadászgépet kapnak.
Magyarország a szovjet államadósság terhére kapott 28 db MIG-29-es vadászrepülőgépet még 1993 őszén, akkori áron számolva 2,8 milliárd forint értékben. Magyarország a Gripenek beérkezése után kivonta a MiG 29-ket a rendszerből és 2010 decembere óta egyáltalán nem is használják azokat. Jelenleg Kecskeméten várják sorsuk beteljesedését, egy darab pedig Szolnokon a Reptárban van kiállítva.
Az évek során számos alkalommal próbálták a gépeket és a hozzájuk tartozó tartalék alkatrészeket értékesíteni, sikertelenül. A MiG-29-es flotta eladására kiírt pályázat(ok) sikertelennek bizonyult(ak), ugyanis senki sem mutatott érdeklődést a flottacsomag teljes megvásárlására, a repülőgépeken kívül 20 tartalék hajtóművel és 293 egyéb kiegészítővel, köztük rakétákkal.
Az eszközök jelenlegi állapotukban felhasználásra alkalmatlanok.