Készült a Moscow Times cikke alalpján
20 trillió rubel kidobva. Az orosz történelem legnagyobb állami fegyvergyártási programja leállt az ukrajnai kudarcok miatt
A modern orosz történelem legnagyobb fegyvergyártási állami programját, amelyre az elmúlt 10 évben 20 trillió rubelt különítettek el a szövetségi költségvetésből, megszüntették.
November elején Vlagyimir Putyin orosz elnök utasította, hogy írják át a hadsereg ellátási normáit, és hozzák összhangba a fegyveres erők „valós szükségleteivel”. A putyini utasítások listája szerint a parancsot mielőbb – november 14-ig – végre kell hajtani. A felelősökért Mihail Misustin miniszterelnököt és Szergej Sojgu védelmi minisztert nevezték ki.
A későbbiekben Vlagyimir Putyin videokonferencia útján megbeszélést tartott a kormány alá tartozó Koordinációs Tanács tagjaival, hogy az Orosz Föderáció fegyveres erői, más csapatok, katonai alakulatok és testületek igényeinek kielégítésére megtörténjen.
Putyin gyakorlatilag felfüggesztette az Állami Fegyverkezési Programot (SAP – State Armament Program), azt az alaptervet, amely alapján a hadiipari komplexum az elmúlt években működött. A jelenlegi SAP megszűnt olyan dokumentum lenni, amellyel a hadiipari komplexum fegyvereket vásárol és finanszíroz – mondta a Vedomostinak egy védelmi minisztériumhoz közeli forrás és egy védelmi ipari vállalat felsővezetője.
Valójában a 22 trillió rubelre becsült új SAP fejlesztését is felfüggesztették – állítja a kiadvány egyik forrása. Az ok szerinte az, hogy az ukrajnai kampány tapasztalatai alapján szükség van a „prioritások felülvizsgálatára”.
A 2010-es évek elején elindított, majd ötévente kibővített állami fegyvergyártási program évente mintegy két trillió rubelt emésztett fel, ez a védelmi költségvetés kétharmada. A terv szerint 2020-ra Armata tankokból, egy új stratégiai bombázóból, 600 repülőgépből és több ezer helikopterből álló hadosztályoknak kellett volna belépnie csapatszolgálatra, és a modern fegyverek arányának pedig 70%-ra kellett volna nőnie.
A nyugati védelmi körökben feltűnést keltő új generációs harckocsi gyártása nehézségekbe ütközött – írja a Military-Industrial Courier orosz védelmi kiadvány.
Az író Oleg Falichev 2019-ben abból indult ki, hogy az Armata gyártó Uralvagonzavod 132 kísérleti Armata modell gyártására kapott szerződést, köztük T-14 Armata fő harckocsikra, T-15 gyalogsági harcjárművekre és T-16 páncélozott mentőjárművekre.
Végül a 132 darab jármű három részre lett osztva azzal az elképzeléssel, hogy az üzemnek évente 44 darab tankot kell gyártania. 2019 végéig az üzem csak 16 harcijárművet szállított le, amelyek közül négy darab T-16 páncélozott mentőjárművekre. Ez 28 tank hiányát vonta maga után 2019-ben. Ráadásul az Armata platformon lévő gépek állapottesztjei még nem fejeződtek be, és 2019 végéig tartottak. Csak ezt követően volt lehetséges végső döntés hozni a sorozgyártásról illetve a tankok szállításáról.
A legnagyobb probléma a T-14 ára, amelyet egyes források darabonként 4 millió dollárra becsülnek. Az eredeti terveket, melyek szerint 2300 darab T-14 beszerzésére kerülne sor 2025-ig, felülírták, és valamivel több mint 100 kísérleti járműre csökkentették.
Ezt az állapotot írja felül az állami fegyvergyártási program jelenlegi leállítása.
Az ambiciózus állami fegyvergyártó program ellenére az orosz hadsereg régi felszerelésekkel, papírtérképekkel lépett be Ukrajnába, és néhány hónap alatt kimerítette nagypontosságú rakétakészletét is. A tömeges mozgósítás után arra kényszerült, hogy a második világháborúból származó felszereléseket osszon szét a képzetlen katonák között. A fegyverekért a Kremlnek Iránhoz és Észak-Koreához, a katonaság egyenruháiért pedig Fehéroroszországhoz kellett fordulnia. Ellentétben az amerikai hírszerzés előrejelzéseivel, miszerint Kijev három napon belül eleshet, az orosz csapatok a kudarc szélére kerültek, november elejére feladták a meghódított területek felét, beleértve a Harkov régiót és Herszont is.
Jelenleg az orosz hadiipari komplexum már nem képes „kritikus berendezéseket gyártani és karbantartani az ukrajnai műveletekhez” – mondta Wally Adeyemo, az Egyesült Államok pénzügyminiszter-helyettese október 14-én.
A nyugati szankciók sújtották a hadiipari komplexumot, elzárva a gyárakat a csúcstechnológiás termékektől. A legszomorúbb helyzet az orosz mikroelektronikában alakult ki, ahol gyakorlatilag nincsenek fegyverek gyártásához szükséges alkatrészek – mondta Adeyemo.