Címkép: japán T 10 harckocsi (Forrás: Wikipédia)
Japán azon országok közé tartozik, amelyek a törvényi korlátozások miatt nem exportálhatnak halált okozó fegyvereket más országokba. Ezt a kérdést az ország alkotmánya szabályozza. Az ilyen korlátozások a második világháborús vereség után váltak kötelezővé.
Ugyanakkor ma, a fenti helyzet előírásait betartják, de Japán mégis növeli a katonai eszközök gyártását, és zöld utat ad a katonai felszerelések exportjának. A Nikkei japán kiadvány erről számol be (lásd a lenti forrást).
A június 7-i felsőházi plenáris ülésen elfogadták a katonai hardvergyártás növeléséről és a haditechnikai eszközök exportjáról szóló törvényt. A törvény célja, hogy növekedjen a védelmi ipar profitja az exporton keresztül és a verseny fellendüljön a japán piacon.
Japán alapot hoz létre a termelés hatékonyságának javításához és az ellátási hálózat bővítéséhez szükséges költségek támogatására, valamint költségmegtérülési támogatást vezet be az exportmegrendeléseknél.
A haszonkulcsok javításának elősegítése, az üzleti kivonások visszaszorítása, a védelmi ipar fenntartása és fejlesztése érdekében hozott törvény október 1-jén lép hatályba és öt évvel a végrehajtás után felülvizsgálják annak működését és mérlegelik a szükséges intézkedések megtételének szükségességét, például például a törvény felülvizsgálatát.
A Japan Finance Corporation a törvényben előírtaknak megfelelően fontolóra veszi a források hitelezését a berendezések gyártásának és exportjának elősegítése érdekében.
A törvény főbb elvei az alábbi pontokhoz kapcsolódnak:
- a hazai termelés támogatása;
- katonai eszközök és az exportra szánt eszközök promóciója;
- a katonai eszközökre és technológiákra vonatkozó információk védelme;
- gazdasági stabilitás biztosítása a termelésben.
T 10 (TK-X) negyedik generációs nehéz harckocsi
A fő irány a kibervédelem és a honvédelmi tárca érdekeit szolgáló alkatrészek gyártásával foglalkozó cégek utódlása lesz. A kormány támogatja a kibervédelmi intézkedések kibővítésének és az önvédelmi küldetéshez szükséges eszközöket gyártó cégek üzleti utódlásának költségeit.
Amennyiben a kormány támogatási intézkedései ellenére is a vállalat pénzügyileg fizetésképtelenné válik és nem tud kikerülni a pénzügyi nehézségekből, akkor a kormány a gyártóüzem birtokosaként kiszervezheti az üzemeltetést egy másik cégnek.
A gazdasági biztonság perspektívájáról is szó esik Japánban.
A Honvédelmi Minisztérium figyelemmel kíséri az információbiztonságot, beleértve az érzékeny információk más országokba való kiszivárgásának kockázatát is. A vállalatok kötelesek erőfeszítéseket tenni annak védelmére.
A Japán Önvédelmi Erőkhöz kapcsolódó titkos dokumentumok kiszivárogtatása, plágium vagy átadása miatt büntetőeljárás indul az elkövetőkkel szemben.
A büntetés 2 évig terjedő szabadságvesztés vagy 1 milliárd jenig terjedő pénzbírság lesz. A titoktartási kötelezettség megsértéséért járó kártérítés viszonylag enyhe, mivel az már szerződéses titoktartási kötelezettségekre korlátozódik.
Forrás:
https://www.nikkei.com/article/DGXZQOUA06ABB0W3A600C2000000/