Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma felvette az irányított energiát a 14 kritikus és feltörekvő védelmi technológia listájára.
A minisztérium évente átlagosan egymilliárd dollárt költ irányított energiájú fegyverek fejlesztésére azzal a céllal, hogy ezeket fenyegetések leküzdésére használja, beleértve a drónokat és rakétákat.
A rövid hatótávolságú légvédelemhez (SHORAD), valamint pilóta nélküli légi rendszerek (C-UAS), rakéták, tüzérség és aknavető lövedékek, C-RAM leküzdéséhez alapvetően az alábbi rendszereket fejlesztik:
- nagy energiájú lézerek (HEL – High Energy Laser)
A HEL egy vagy több energiasugarat fókuszál, hogy elvakítson, vágjon vagy hősérülést okozzon a célpontban. A nagy energiájú lézerek az anyagon keresztül lyukakat tudnak ütni, de bizonyos légköri viszonyok, például köd vagy szél akadályozhatják vagy torzíthatják a hatásukat.
A HEL egyik reprezentánsa a Rafael Iron Beam (Vas-Sugár) eszköze.
- nagy teljesítményű mikrohullámú (HPM – High Power Microwave) rendszerek
A HPM olyan energiahullámokat szabadít fel, amelyek elárasztják vagy megsütik az elektronikus alkatrészeket. A levegőben lévő elektromágneses hatást próbálja felhasználni annak megakadályozására, hogy minden, ami feszültséget és áramot használ, működjön. Míg a HPM-ek szinte azonnali hatást gyakorolhatnak az elektronikus belső rendszerre, hatékonyságuk nagyobb hatótávolságon csökken.
Egyik rendszer eszközeit sem kell mechanikusan újratölteni, mint például egy puskát vagy löveget, de az energiatermeléstől és a teljesítménytől függenek, ami viszont megszakadhat.
Az Egyesült Államok hadserege, légiereje, haditengerészete és tengerészgyalogsága jelenleg mind megkísérli az irányított energiájú rendszerekben rejlő lehetőségeket támadó és védekező képességekké, fegyverekké alakítani.
A Pentagon Kisméretű Pilóta nélküli Repülőgép Rendszerek Elleni Közös Iroda és a Hadsereg Gyorslehetőségek és Kritikus Technológiák Irodája júniusban több céget hallgatott meg, hogy bemutassanak olyan fegyvereket, amelyek képesek egyirányú támadó drónok megsemmisítésére.
A Lockheed Martin az arizonai Yuma Proving Groundon megrendezett bemutatón egy általuk gyártott mobil rádiófrekvenciás integrált, csőről indítható, rögzített szárnyú drónt (MORFIUS) mutatott be, amely célpontra repül, és nagy teljesítményű mikrohullámú impulzust bocsájt ki.
Hónapokkal korábban a Védelmi Minisztérium 66 millió dolláros szerződést ítélt meg az Epirus cégnek a drone-zapping LEONIDAS készülék prototípusaiért. A technológiát azóta párosították a tengerészgyalogság Anduril Industries Lattice parancsnoki és vezérlő programjával és a DroneShield érzékelő- és zavaró DroneSentry rendszerével.
A légierő áprilisban tesztelte a Tactical High-power Operational Responder-t (THOR)-t a Kirtland légibázis teszthelyén, Új-Mexikóban. A rendszer úgy néz ki, mint egy szállítókonténer, amelynek tetejére egy parabolaantenna van rögzítve. A Légierő Kutatólaboratórium irányított energiaigazgatóságának programvezetője Adrian Lucero a tesztelés idején kiadott nyilatkozatában azt mondta, hogy a THOR „kivételesen hatékonyan letiltotta” célpontokat. Egyébként ez a laboratórium körülbelül 11 500 katonai, polgári és vállalkozói alkalmazottat foglalkoztat, és 7 milliárd dolláros portfóliót kezel.
„A THOR csapat számos drónt repült a THOR rendszerre, hogy egy valós rajtámadást szimuláljanak” – mondta Lucero. „A THOR-t még soha nem tesztelték ilyen típusú drónokkal szemben, de ez nem akadályozta meg a rendszert abban, hogy nem kinetikus, fénysebességű, nagy teljesítményű mikrohullámú impulzusaival „ledobja” a célpontokat az égből.
2021 decemberében a haditengerészet bejelentette egy nagy energiájú lézer sikeres tesztelését a USS Portland fedélzetén, miközben az Ádeni-öbölben hajózott át. Egy korábbi tesztet 2020 májusában végeztek, amelynek során egy kis drónt letiltottak a Csendes-óceán felett.
Néhány egyéb nagy név is törekszik sikerek elérésére az irányított energiájú fegyverek fejlesztése terén: Booz Allen Hamilton tavaly bejelentette a HELworks névre keresztelt nagyenergiájú lézer részleg létrehozását. A védelmi tanácsadó cég akkoriban három termékcsaládot mutatott be, köztük egy High Energy Laser Mission Equipment Package csomagot, amelyet a hadsereg Stryker harci járművéhez szántak.
Az USA élen jár a gyakorlati irányított energiájú fegyverek gyakorlati tesztelésében. A Lockheed integrált optikai vakítóval és megfigyelőrendszerrel ellátott nagyenergiájú lézere, vagy a HELIOS, valamint az Optical Dazzling Interdictor Navy, vagy ODIN, a kis csónakok és az információgyűjtő rendszerek megküzdésére, a rombolók fedélzetére kerültek.
A nemzetközi piacok is felforrósodtak. Az Egyesült Királyság és Franciaország különösen érdeklődik az irányított energia iránt.
A Raytheon UK, az RTX részlege azt tervezi, hogy egy nagy energiájú lézert integrál egy Wolfhound páncélozott járműbe. A Skóciában fejlett lézerintegrációs központot nyitó vállalat szerint a négynapos amerikai tesztelés során a lézerrendszer több tucat drónt „sikeresen befogott, követett, célzott és semmisített meg”.
A technológia fejlesztése és annak megvalósítása és rendszerbe állítása között gyakran hosszú késés van, ezt az időszakot a „halál völgyének” nevezik a védelmi fejlesztésben. A katonai vezetők egyre sürgetőbbnek hangoztatják, hogy ezt a szakaszt csökkenteni kell, a fejlesztés alatt álló rendszereket mielőbb ki kell építeni és telepíteni kell.
A katonáknak vélhetően sok éve van hátra attól, hogy bármit, például a vállra szerelt lasert a harctéren alkalmazzák, a most kifejlesztett technológiák a szakértők szerint túl fontosak ahhoz, hogy az irányított energiájú fegyvereket a jövő hadviselésében figyelmen kívül hagyjuk.
Címkép: illusztráció – a Lockheed Martin védelmi vállalat koncepcióművészete az irányított energiájú fegyverek lehetséges alkalmazását mutatja be pilóta nélküli rendszerek ellen Fotó: Lockheed Martin)
Forrás: