Az indiai hadsereg eddig többfajta lőszert is importált, többek között harckocsikhoz, tüzérségi fegyverekhez, rakétavetőkhöz, gránátvetőkhöz, többcsövű rakétavetőkhöz.

A következő években néhány típus kivételével a hadsereg teljesen le akarja állítani a lőszerek importját. A továbbiakban csak azokat a lőszereket importálná, amelyeket gazdaságilag, kereskedelmileg nem lenne életképes az országban előállítani.

Az indiai lőszergyártás 15 legjellemzőbb gyártóüzeme megtekinthető a https://munitionsindia.in/units/ weboldalon, gyártmányairól pedig képet kaphatunk a https://munitionsindia.in/all-products/ weboldalon. A hivatkozott források egyértelműen alátámasztják, hogy a hazai ellátás növelésével kapcsolatos tervek elérésének reális esélye van.

Az indiai hadsereg a hadi költségvetés 10 százaléka alá csökkentette a lőszerimportját a védelmi szektorban bekövetkezett „őshonosítás” miatt. Az „őshonosítás” nem más, mint a „Make in India” politikája értelmében a hazai védelmi ipar fajsúlyának megerősödése a hadsereg ellátásában.

A „Make in India” egy politikai célkitűzés illetve modell, amely szerint minden, ami Indiában előállítható, arra kell törekedni, hogy az Indiában legyen előállítva.

Az őshonosítás célja:

India mint nemzet egyik első célja a függetlenség óta az önellátás elérése a védelem és a védelmi termelés területén. Az önellátás fokozatosan magasabb szintjének elérése érdekében a MIL összehangolt erőfeszítéseket tesz a bemeneti anyagok és a MIL termékek széles skálájának gyártásához szükséges új technológiák behonosítására. A MIL egyik kulcsfontosságú területe az őshonoítás, amelynek elsődleges célja a „Make in India” elérése és a külföldi országoktól való függés csökkentése, különösen a kritikus termékek tekintetében.

Az őshonosítási eljárás fajtái:

  1. Őshonosítás külső ügynökségeken keresztül, például állami szerveken, magánszervezeteken és kormányzati szerveken keresztül
  2. Őshonosítás a házon belüli fejlesztési tevékenységeken keresztül

Az őshonosítás folyamatának első eredményei:

  1. A Bhandara Ordnance Factory hazai fejlesztésű, HMX alapú műanyag kötésű robbanóanyag kompozíciót fejlesztett ki 84 mm-es lőszerekhez.
  1. A Bhandara Ordnance Factory belföldi rakétamotoros töltethajtóanyagot fejlesztett ki a 84 mm-es HEAT 551 és 84 mm-es HEAT 751 lőszerekhez házon belüli létesítményeiben.
  1. A Khadki Lőszergyár kifejlesztette az első belföldi – tervezett és gyártott – 40 mm-es UBGL HE lőszereket.

„Az indiai hadsereg költségvetésének az elmúlt néhány évben mintegy 40 százalékát tenné ki az import, de most ezt 10 százalék alá csökkentenék az őshonosítási lehetőségek létrejötte  miatt” – tájékoztatták az India Todayt vezető védelmi tisztviselők.

A magánszektorbeli hazai ipar fejlődése a meglévő állami cégek mellett hozzájárult az országon belüli lőszergyártás növekedéséhez, aminek köszönhetően a honvédség helyben tudja beszerezni a lőszert.

A tisztviselők elmondták, hogy a hadsereg azt tervezi, hogy a következő néhány évben minden típusú behozatalt leállít, mivel a hazai ipar jelentősen növeli képességeit és kapacitásait.

A tisztviselő elmondta, hogy a hadsereg néhány típus kivételével (amelyeket kereskedelmileg nem lenne életképes az országban előállítani) a következő néhány évben teljesen le akarja állítani a lőszerek behozatalát. A hazai felhasználásra történő gyártás lehetőségét kellően megalapozza, hogy a gyártmányok jelentős részét exportálja is az indiai lőszeripar.

Címkép: illusztráció – az indiai lőszeripar által gyártott kis kaliberű lőszerek

Forrás:

https://www.indiandefensenews.in/2024/05/army-cut-down-ammunition-imports.html

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük