A finn hadsereg bejelentette a 2025 és 2035 között jelentős reformprogramot kíván végrehajtani. A program célja az ország teljes szárazföldi védelmének modernizálása.
A terv reális fenyegetettségértékelésen, technológiai fejlesztésen, valamint a szövetségesekkel és a védelmi iparral való együttműködésen alapul.
A hadsereg szerint a reformokat a modern hadviselésből levont tanulságok, a nemzeti és NATO-irányelvek, a készültségi követelmények, a védelmi együttműködés, az innováció, a technológiai fejlődés és a rendelkezésre álló erőforrások fogják vezérelni. A fejlesztést az alkalmazkodóképesség megőrzése mellett hajtják végre, a beszerzési kapacitásra, az üzembe helyezési felkészültségre, a fokozott csapásmérő képességekre, az infrastruktúra korszerűsítésére és a vészhelyzetekben való önellátás javítására összpontosítva.
A reformot a Finnországot fenyegető katonai fenyegetések felmérése vezérli, különös tekintettel a kiképzésre, a közvetett tűz képességeire és a pilóta nélküli rendszerekre. Az ukrajnai háborúból és más konfliktusokból levont tanulságokat a finnországi körülményekre alkalmazzák, figyelembe véve a nemzeti hadkötelezettséget, az északi terepviszonyokat és a szövetségesek támogatását.
A kezdeményezést határozott iránymutatás támasztja alá, amely a legfrissebb kormányzati védelmi jelentésre és a védelmi erők fejlesztési programjára épül. A finn hadsereg közölte, hogy a NATO védelmi tervezési folyamatának szárazföldi erőkre vonatkozó célkitűzéseit is beépítették a fejlesztési tervébe.
A hadsereg hangsúlyozta a magas készültség és a hosszútávú hadviselés képesség fenntartásának szükségességét. Finnországnak – közölte – a szövetségeseivel együtt „minőségi és mennyiségi technológiai előnyt kell biztosítania, hogy megakadályozzák a felőrlő háborúba való átcsúszást”.
A reform célja továbbá az önellátás növelése, a védelmi iparral való együttműködés megerősítése, diszruptív technológiák alkalmazása és multinacionális megoldások fejlesztése. Ezeket a célokat a NATO védelmi tervezési követelményei, az ukrajnai háború megfigyelései és az orosz katonai fejlődés értékelése is alátámasztja.
A hadsereg megjegyezte, hogy a szövetséges szárazföldi erők folyamatos modernizációja új lehetőségeket, de kötelezettségeket is teremt. Az együttműködést kulcsfontosságúnak tekintik a költséghatékony multilaterális projektek és a védelmi anyagfejlesztés szempontjából, a jövőben pedig az interoperabilitás, a kompatibilitás és az anyagközösség terén kell döntéseket hozni.
A technológiai változás támogatni fogja a korszerűsített képességeket és taktikákat. A kutatás és fejlesztés a pilóta nélküli, távirányítású és autonóm rendszerekre összpontosít. A hadsereg kiemelte, hogy ezeket „összehangolt módon fejlesztik, hogy minden szolgálat és közszférabeli hatóság számára előnyösek legyenek a nemzetközi szabályozás tekintetében”.
A NATO védelmi kiadásainak növeléséről szóló döntése várhatóan új távlatokat nyit Finnország szárazföldi védelme számára is. A hadsereg közölte, hogy a szövetségesekkel való együttműködés lehetővé teszi a közös beszerzést, az anyagszabványosítást és a mélyebb kompatibilitást, miközben fenntartható és kiegyensúlyozott haderőszerkezetet kívánnak kialakítani.
A reformok átfogó célja a hiteles elrettentés fenntartása a Finnország elleni szárazföldi támadások megelőzésével. Ez magában foglalja a felszerelés, a haderő-struktúrák és az eljárások korszerűsítését, miközben biztosítja a fenntartható műveletekre való felkészültséget és képességet.
A hadsereg arra a következtetésre jutott, hogy bár a folyamat széleskörű és előremutató, céljai továbbra is egyértelműek: „erősebb, modernebb és a szövetségesekkel interoperábilisabb szárazföldi védelem, amely biztosítja az egész területet”.
Címkép: finn hadsereg gyalogság
Forrás:
https://puolustusvoimat.fi/en/-/1950813/with-the-aim-of-an-even-stronger-land-defence