Fehéroroszország részvétele orosz rakéták és drónok gyártásában
Az Integral üzem az egyik fő fehérorosz chipgyártó a rakéták széles skálájához, beleértve a stratégiai cirkálórakétákat is.
2024 közepére a vállalat több mint hatmillió, 130 millió dollár értékű chipet szállított Oroszországba. Ezzel a szállítással a vállalat 2023-as profitja több mint negyvenszeresére nőtt 2021-hez képest.
Az Ukrán Külügyi Hírszerző Szolgálat szerint az Integral bővíti kettős felhasználású elektronikai gyártókapacitását. Különösen azokról a chipekről beszélünk, amelyeket Oroszország a Kh-101 rakéták irányítórendszereiben használhat fel. Az új üzem decemberben kerül beindításra, és várhatóan 2026-ra eléri a névleges termelési szintet.
Ezenkívül a hírszerzés feltárta egy újonnan beindított kompozit elemek gyártását pilóta nélküli repülőgépekhez a Többcélú Pilóta Nélküli Rendszerek Kutató- és Gyártási Központjában. A projektet 2020-ban leállították, de az orosz invázió megkezdése után újraindították. 2024 végére a létesítmény felépült és felszerelték, majd 2025-ben Liutyiban elindították. Márciusban elérte a teljes kapacitását.
Fentieken kívül tudni kell, hogy 2025 elején Oroszország felajánlotta Fehéroroszországnak egy dróngyártó üzem építését. Oroszország alapvető javaslata egy olyan üzem építését tartalmazza, amelynek kapacitása évi 100 000 egység.
Ezt Makszim Oreskin, az orosz elnöki adminisztráció kabinetfőnök-helyettese jelentette ki Alekszandr Lukasenka által meglátogatott orosz drónok kiállításán.
Elmondása szerint a terv a következő: az összes kulcsfontosságú alkatrész gyártásának megkezdése, valamint az orosz „technológiai fejlesztések és megoldások” felhasználása.
„Nagyon fontos, hogy Fehéroroszország saját termelési létesítményekkel rendelkezzen, amelyek biztosítanák nemcsak a gazdaság, hanem az ország biztonsági szektorának valódi szuverenitását is” – tette hozzá az orosz tisztviselő.
A szuverenitás példájaként az alábbi példa említhető:
Fehéroroszország saját rakétákat fejlesztett ki a Buk rendszerhez, a 9M318- at, amelyek jellemzői hasonlóak az orosz 9M317M rakétákhoz, amelyeket a Buk M3 legújabb orosz változatában használnak.
A 9M318 egy belarusz fejlesztésű közepes hatótávolságú, felszín-levegő rakéta (SAM), amelyet a Buk-MB2 és Buk-MB3 légvédelmi rendszerekhez terveztek, és 2019-ben mutatták be először. Célja nagy sebességű, manőverező, alacsony radar-visszaverő képességű célpontok (pl. drónok, cirkálórakéták) elfogása, elektronikus zavarás mellett.
Egyes források úgy vélik, hogy a 9M318-ast a Kínai Népköztársasággal közösen fejlesztették ki. Orosz források szerint Kína gyártja a szilárd hajtóanyagú rakétahajtóművet és számos egyéb alkatrészt a 9M318-ashoz, míg a rakétatestért, az irányításért és a vezérlőalgoritmusokért fehérorosz szakemberek felelősek.
Bár ezeket a rakétákat még nem látták szolgálatban az orosz hadseregben, tekintettel a légvédelmi rakétarendszerekhez szükséges rakéták egyre növekvő hiányára az intenzívebb ukrán dróntámadások közepette, valószínű, hogy a jövőben Oroszország is kénytelen lesz beszerezni azokat.
Befejezés:
Az elmúlt napokban 3 cikkben ismertettük a jelenlegi belorusz védelmi ipart. Úgy gondoljuk, hogy a belorusz védelmiipari kapacitások beintegrálódtak az orosz védelmi iparba, azt kellően kiegészítik. Mivel a nemzetközi tiltások belorussziára nem terjednek ki, így az ország ipari és kereskedelmi csatornái ellensúlyozzák az orosz embargót. A tapasztalatok szerint a belorusz védelmi ipar megbízhatóan, jó minőségben dolgozik.
Címkép: Fehérorosz Buk-MB2K légvédelmi rakétát és 9M318 rakétát mutattak be a MILEX-2025 kiállításon Fotó: Beltechexport