Forrás:
2022. augusztus 8. 21:05 GMT+2
Írta: Andrew Macaskill Szerkesztette: Janet McBride
Több mint 450 külföldi gyártmányú alkatrészt találtak az Ukrajnában előkerült orosz fegyverekben, ami bizonyíték arra, hogy Moszkva kritikus technológiát szerzett be az Egyesült Államok, Európa és Ázsia cégeitől az inváziót megelőző években, tartalmazza a Royal United Services Institute (RUSI) védelmi agytrösztjének új jelentése.
A háború kezdete óta az ukrán hadsereg sértetlen vagy részben megsérült orosz fegyvereket fogott el, illetve kerültek ki a csatatérről. A Reuters-szel megosztott kutatás szerint a szétszerelés során 27 fegyver és katonai rendszer – a cirkálórakétáktól a légvédelmi rendszerekig – jelentős részben nyugati alkatrészeket tartalmazott.
Ez az eddigi legrészletesebben publikált értékelés a nyugati összetevők szerepéről Oroszország Ukrajna elleni háborújában.
A RUSI szerint az Ukrajnából visszaszerzett fegyverek alapján az alkatrészek mintegy kétharmadát amerikai székhelyű cégek gyártották. Az egyesült államokbeli Analog Devices és a Texas Instruments által gyártott termékek a fegyverek összes nyugati alkatrészének közel negyedét tették ki.
Az egyéb alkatrészek Japánból, Dél-Koreából, Nagy-Britanniából, Németországból, Svájcból és Hollandiából származtak.
„A nyugati elektronikától kritikusan függő orosz fegyverek több ezer ukrán halálát okozták” – mondta Jack Watling, a RUSI szárazföldi hadviselési szakértője a Reutersnek.
Míg sok külföldi alkatrész megtalálható a mindennapi háztartási cikkekben, például a mikrohullámú sütőben, amelyekre nem vonatkoznak exportellenőrzések, a RUSI szerint az exportkorlátozások megerősítése és végrehajtása megnehezítheti Oroszország számára fegyverarzenáljának, például cirkálórakétáknak az utánpótlását.
Egy esetben egy orosz 9M727 típusú cirkálórakéta, az ország egyik legfejlettebb fegyvere, amely kis magasságban is képes manőverezni, hogy elkerülje a radarokat, és több száz mérfölddel távolabbi célpontokra is lecsaphat, 31 külföldi alkatrészt tartalmazott. Az alkatrészeket olyan cégek gyártották, mint az egyesült államokbeli Texas Instruments Inc és az Advanced Micro Devices Inc (AMD.O), valamint a Cypress Semiconductor, amely jelenleg az Infineon AG (IFXGn.DE) német cég.
Egy másik esetben egy orosz Kh-101 cirkálórakéta, amellyel ukrán városokat, köztük Kijevre is csapást mértek, szintén 31 külföldi alkatrészt tartalmazott, amelyek alkatrészeit olyan cégek gyártották, mint az egyesült államokbeli Intel Corporation és az AMD tulajdonában lévő Xilinx.
Arra a kérdésre, hogy chipjeik hogyan kerültek az orosz fegyverekbe, a vállalatok azt állították, hogy megfelelnek a kereskedelmi szankcióknak, és leállították az alkatrészek Oroszországnak történő értékesítését.
Az Analog Devices közölte, hogy a vállalat bezárta oroszországi üzletét, és utasította a forgalmazókat, hogy állítsák le a szállítást az országba.
A Texas Instruments azt mondta, hogy betartja az összes törvényt azokban az országokban, ahol működnek, és az orosz fegyverekben található alkatrészeket kereskedelmi termékekhez tervezték. Az Intel azt mondta, hogy „nem támogatja és nem tolerálja, hogy termékeinket emberi jogok megsértésére használják fel”.
Az Infineon azt mondta, hogy „mélyen aggódik”, ha termékeit olyan célokra használják, amelyekre nem erre készültek. Az AMD azt mondta, hogy szigorúan betartja az összes globális exportellenőrzési törvényt.
Sok külföldi alkatrész csak néhány dollárba került, és az orosz cégek az ukrajnai invázió kezdete előtt online vásárolhatták meg őket hazai vagy nemzetközi forgalmazókon keresztül, mert nem katonai célokra használhatók.
A RUSI szerint azonban több mint 80 nyugati gyártású mikrochipre vonatkozott az Egyesült Államok exportellenőrzése legalább 2014 óta, ami azt jelenti, hogy engedélyre lett volna szükség ahhoz, hogy Oroszországba szállítsák. A RUSI szerint az alkatrészeket exportáló vállalatoknak kellő gondossággal kellett eleget tenniük annak biztosítására, hogy azokat ne küldjék az orosz hadseregnek vagy katonai végfelhasználásra.
A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy az orosz hadsereg továbbra is jelentősen támaszkodik külföldi mikrochipekre a taktikai rádióktól a drónokig és a precíziós, nagy hatótávolságú lővedékekig és hogy a nyugati kormányok lassan korlátozták Oroszország hozzáférését ezekhez a technológiákhoz, különösen Vlagyimir Putyin elnök 2014-es Krími inváziója után.
Oroszország február 24-én kezdődött háborúja Ukrajnával több ezer ember halálát okozta, több millióan kényszerültek elhagyni otthonukat, és több várost is elpusztítottak. Oroszország kiváló tűzereje, beleértve a cirkáló és ballisztikus rakéták alkalmazását, segített erőinek áttörni Kelet-Ukrajnát, és elfoglalni az ország mintegy ötödét.
A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vezérkara szerint az orosz csapatok több mint 3650 rakétát lőttek ki a háború első öt hónapjában. Ide tartoznak a 9M727 és a Kh-101 rakéták. Orosz rakétákat használtak célpontok, köztük vasútvonalak támadására, hogy megzavarják a nyugati utánpótlási vonalakat, katonai infrastruktúrát és polgári célpontokat, például bevásárlóközpontokat és kórházakat. Oroszország azt mondta, hogy csak katonai célpontokra lőtt. Az orosz hatóságok nem kommentálták ezt a történetet.
Az ukrajnai inváziót követően az Egyesült Államok átfogó szankciókat jelentett be, hogy megpróbálja gyengíteni Oroszország gazdaságát és hadseregét. Ez magában foglalta számos érzékeny mikrochip Oroszországba történő értékesítésének tilalmát. Európa országai, valamint Japán, Tajvan és Dél-Korea – mindegyik kulcsfontosságú chipgyártó ország – hasonló korlátozásokat jelentettek be. Oroszország a konfliktust Ukrajna lefegyverzésére irányuló különleges hadműveletnek minősíti. Moszkva ellenséges cselekménynek minősítette a szankciókat, és tagadta, hogy civileket célzott volna meg.
A RUSI szerint Oroszország jelenleg azon dolgozik, hogy új útvonalakat találjon a nyugati mikrochipekhez való hozzáférés biztosítására. Sok alkatrészt Ázsiában működő forgalmazókon keresztül értékesítenek, például Hongkongon keresztül, amely átjáróként működik az orosz hadsereghez vagy a nevében eljáró cégekhez eljutó elektronika számára – állapította meg a RUSI.
Az orosz kormány nem válaszolt a kommentárra.
Az Egyesült Államok kormánya márciusban közölte, hogy az orosz cégek fedőcégek, amelyek elektronikai cikkeket vásároltak az orosz hadsereg számára. Az orosz vámnyilvántartások szerint tavaly márciusban egy cég 600 000 dollár értékben importált a Texas Instruments által gyártott elektronikai eszközöket egy hongkongi forgalmazón keresztül – közölte a RUSI. Hét hónappal később ugyanez a cég további 1,1 millió dollár értékben importált a Xilinx által gyártott mikroelektronikát, mondta a RUSI.
A Texas Instruments és az AMD tulajdonában lévő Xilinx nem válaszolt a vámügyi adatokkal kapcsolatos megjegyzéskérésre.
Az orosz hadsereg tartósan meggyengülhet, ha a nyugati kormányok megerősítik az exportellenőrzést, leállítják az ország titkos beszerzési hálózatait, és megakadályozzák, hogy érzékeny alkatrészeket gyártsanak Oroszországot támogató államokban – mondta a RUSI.